A Szovjetunió felbomlásához több tényez¿ is hozzájárult: az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti fegyverkezési versenyt, az olajár csökkenését vagy akár az egyre id¿sebb pártf¿titkárokat említhetjük meg a sorban. Az 1980¿-as évek végén kezdtek felszínre törni az etnikai ellentétek, amelyek ugyancsak hozzájárultak a felbomláshoz. Az eleinte etnikai alapú konfliktusok, ¿ amelyek gyakran nem a f¿ államalkotó nemzet, vagyis az oroszok ellen irányultak, ¿ felszínre hozták a legf¿bb problémákat, mégpedig nem fenntartható a számos népet magába foglaló szovjet szocialista köztársaságok szövetsége. A Szovjetunióból kiszakadt utódállamok egy része azonban nem tudott teljesen kiszakadni az orosz befolyási övezetb¿l. Számos utódállamban ¿befagyott konfliktus¿ alakult ki, mely gátolja az adott utódállam gazdasági fejl¿dését, esetleg védelmi szövetséghez való csatlakozását. Mi Oroszország reakciója arra, hogy a befolyási övezetébe tartozó országok ki szeretnének szakadni abból? Mik az örmény-azeri szembenállás alapkövei? Merre vezet az út Moldova számára? Mi vezetett el az ukrajnai válság kialakulásához? Mit tartalmaz a minszki megállapodás? A szerz¿ 2021. április 20-ig tárgyalja az eseményeket.
Prenumerera på vårt nyhetsbrev för att få fantastiska erbjudanden och inspiration för din nästa läsning.
Genom att registrera dig accepterar du vår personuppgiftspolicy.